A KÖVÁL Zrt. bemutatása

1. Az alapítás előzményei, feltételei, módja

Előzményei

Monor Nagyközségi Tanács 1972. január 1.-i hatállyal Költségvetési Üzemet alapított. 1990-re a költségvetési üzemek működési jellege (köztük a monori is) lényegesen eltért a többi intézményi típustól. Külön jogszabály, a 74/1987. (XII. 24.) PM-ÉVM számú együttes rendelet szabályozta tevékenységüket.

Az 1990. évi LXV. önkormányzati törvény megjelenésével nyilvánvalóvá vált, hogy a tanácsi rendszer megszűnt, és ezzel együtt a költségvetési üzemnek is át kell alakulnia vagy meg kell szűnnie. Az ezt levezénylő jogszabályok megalkotásával azonban a parlament késett.

Az 1991 januárjában megjelent 40/1990. (XII. 30.) PM rendelet megszüntette a költségvetési üzemek működésének addigi szabályozását, majd a 2/1990. (I. 01.) számú kormányrendelet kimondta azt, hogy az alapító (jogutódja) költségvetési szervét költségvetési üzemként nem működtetheti. Az ezt követő több mint féléves „lebegő” állapotot oldotta fel az 1991. július 25-én kelt BM állásfoglalás, mely szerint „…a korábbi költségvetési üzemek 1991. január 1-jét követően jogállásukban jogi személyiséggel rendelkező eredményérdekelt költségvetési szervnek minősülnek.”, de a 20/1991. (VIII. 23.) számú PM rendelet még legfeljebb 1991. december 31-ig engedélyezte azt, hogy a költségvetési számlarendet használhatják.

A költségvetési üzem sorsáról tehát mindenképpen dönteni kellett még 1991. évben, ez pedig a képviselőtestület feladatkörébe tartozott. A képviselőtestületnek jogában állt önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet létrehozni a közszolgáltatási feladatok ellátására.

Feltételei

Az 1990. évi LXV. Önkormányzati törvény értelmében egyértelművé vált, hogy a költségvetési üzemek teljes vagyona az önkormányzatokhoz kerül. A törvény ugyan lehetőséget adott az önkormányzatoknak arra, hogy saját vagyonukból vállalatot alapítsanak, de ennek jogi szabályozása nem volt rendezett.

Az 1990. évi LXV. törvény 80. §. (3) bekezdése feltételként szabta: „A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.”

További általános feltétel volt az, hogy Rt esetében az alaptőke nem lehetett kevesebb 10 millió forintnál, minimum 5 millió forint pénzbetéttel, szükséges volt az Alapszabály, hatóságokhoz való bejelentés, cégbírósági bejegyzés, stb.

A költségvetési üzemi forma jogszabályi változása miatt kellett az üzemet megszüntetni, és új gazdálkodó szervezetet alapítani.

Alapítás módja

A testületi előterjesztés választható alternatívaként költségvetési szervet, önkormányzati vállalatot és gazdasági társasági formát jelölt meg A bizottsági jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy mérlegelve a működtetés lehetséges formáit és feltételeit, a gazdasági társasági formát, ezen belül az Rt-t részesítették előnyben.

A Költségvetési Üzem dolgozó kollektívája a korábbi állami tulajdonú, társaságba vitt vagyonból a törvény által szabályozottak alapján részesedést kapott az Állami Vagyonátadó Bizottság és Monor Város Önkormányzatának hozzájárulásával.

Vagyonmegosztásnál a dolgozói vagyon egybentartásáról döntöttek. Ezt követően került az előterjesztés a javaslattal együtt a képviselőtestület felé.

Célja

Monor városban az önkormányzat kötelező feladatkörébe tartozó szolgáltatások biztonságos, jó minőségben történő ellátása, a stabil működéshez és fejlesztéshez szükséges minimális nyereség biztosításával.

2. Alapítása

A KÖVÁL Közüzemi és Vállalkozási (Zártkörűen Működő) Részvénytársaság Monor Város Önkormányzat Képviselőtestületének 100/1991. (XI. 7.) számú határozata alapján 1992. január 1-jén alakult kétszemélyes, zárt alapítású részvénytársaság.

A 2005. évi LXII. tv. 156. §-ával módosított 1997. évi CXLIV. tv. előírta az Alapító Okirat (Alapszabály) módosítását, melynek értelmében a részvénytársaságok nevében is meg kell jelentetni, hogy zártkörűen vagy pedig nyíltan működő részvénytársaság. Társaságunk esetében ez csupán formalitás, hiszen alapítása óta zártkörűen működik.

A társaság alapítói Monor Város Önkormányzat Képviselőtestülete 65%-os arányban és a „START A JÖVŐNKÉRT” Alapítvány 35%-os arányban.

Az igazgatóság létszáma 5 fő, a Felügyelő Bizottság létszáma 3 fő

Megnevezés	Készpénz	Apport	Összeg
Monor Város Önkormányzat	4.408	9.112	13.520
"START A JÖVŐNKÉRT"
Alapítvány	2.373	4.907	7.280
Összesen	6.781	14.019	20.800

A jegyzett tőke összege és összetétele az alapítás óta nem változott.

3. Tevékenységi köre jelenleg

A vállalkozás jelenlegi tevékenységi köre víz- és csatornaszolgáltatás, köztisztasági tevékenység, elsősorban, víz- csatornaépítő tevékenység, önkormányzati lakások kezelése.

Tevékenységi köre a víz- és csatornaszolgáltatással a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megszüntetése után 1992. decemberétől bővült ki. Az érintett önkormányzatoknak (Monor, Gomba, Bénye) választási lehetőségük volt arra nézve, hogy a vagyon a tulajdonukba kerüljön-e. Az önkormányzatok éltek a törvény nyújtotta lehetőséggel és igényt tartottak a vagyonra.

1995-től az építőipari tevékenység fokozatosan csökkent.

2002. szeptemberétől a csatornahálózat, decemberétől pedig az új szennyvíztisztító telep működik, hat település csatornaszolgáltatását ellátva.

A csatorna közművagyon tulajdonosa a Monor és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége, a KÖVÁL Zrt pedig az üzemeltetője. Az önkormányzatok a vagyont bérleti díj fejében adják át használatra a KÖVÁL Zrt-nek, ez a díj az árba beépíthető, árképzési tényező.

Rendszeres és folyamatos szolgáltatást egyébként nyolc településen végez a KÖVÁL Zrt.

Monor - víz- és csatornaszolgáltatás

- hulladékkezelés

- egyéb köztisztasági szolgáltatás

- önkormányzati lakások kezelése

- építőipari karbantartás

- szállítási tevékenység, stb.

Monorierdő - víz- és csatornaszolgáltatás

- hulladékkezelés

Gomba: - víz- és csatornaszolgáltatás

Bénye, - Káva: - vízszolgáltatás

- hulladékkezelés

Vasad, Péteri: - csatornaszolgáltatás

- hulladékkezelés

Csévharaszt: - csatornaszolgáltatás

- vízszolgáltatás szakmai felügyelete

A cég szolgáltatásait több mint 80 %-ban lakossági fogyasztók veszik igénybe.

A víz, csatorna és köztisztasági díjak mértékét a szolgáltató javaslatára a helyi képviselőtestületek hagyják jóvá.

4. Környezeti háttere

A KÖVÁL Zrt határozatlan időtartamra alapított funkcionális szervezet, amely viszonylag biztos piaci környezetben működik.

E viszonylag biztos környezetben a cég működésével szembeni követelmények jól áttekinthetőek, stabil tervek készíthetőek, a struktúrák jól szabályozhatóak.

Mint alacsony tudományos technikai környezetben működő szervezet, nagyobb mértékben támaszkodik a tapasztalatokon alapuló vezetői megítélésre, kevésbé formalizált információs rendszert alkalmaz.

Szervezetközi kapcsolatrendszerében kiemelt jelentőségű a helyi önkormányzattal való kapcsolata, az attól való függése. E hierarchikus függés centralizált vezetési rendszert eredményez szervezeten belül. (Szervezeti felépítésének rajzát az 1. sz. melléklet tartalmazza.)

A társaság földrajzilag Budapest vonzáskörzetében található. Budapesttől 35 km távolságra. Kulturális környezetére Budapest közelsége befolyásoló hatású. Monor város jelenleg is a felzárkózó térségbe tartozik

5. Mérete

Az 1999. évi XCV. törvény határozza meg, hogy hazánkban mely vállalkozások minősülnek mikro-, kis – és középvállalkozásnak. Fenti törvény a vállalkozásokat az összes foglalkoztatottak létszáma és az éves nettó árbevétel, vagy a mérleg főösszeg értéke alapján sorolja be.

Átlagos állományi létszám 90 fő.

A KÖVÁL Zrt a nettó árbevétele alapján a kis- és a középvállalkozások határán van, míg létszáma szerint a középvállalkozások közé tartozik.

6. Rendeltetése

A KÖVÁL Zrt rendeltetése és célkitűzése az, hogy szolgáltatása minőségét magas színvonalra emelje, és ezáltal érdemelje ki a szolgáltatást igénybevevők és partnerei megelégedését.

Működése és szolgáltatásai feleljenek meg a környezetvédelmi és biztonságtechnikai előírásoknak.

Tevékenysége eredményeként nyereséget realizáljon.

Mivel a cég közszolgáltatásokat végző, alapvetően lakosságot, önkormányzatot kiszolgáló szervezet, és nem jellemzően nyereségre termel, nem értékteremtő tevékenységet folytat, ezért nem a költségek feltupírozása és a lakosságra való áthárítása a cél, hanem a bevételek és kiadások olyan arányának a megteremtése, amely mellett még szerény, egyenletes eredménynövekedés is realizálható. Ez biztosítja a cég stabilitását és részben alapot teremt a műszaki fejlesztésre.

7. Üzleti terve

A vállalkozás Üzleti Tervét minden évben az Igazgatóság hagyja jóvá a Felügyelő Bizottság felügyeletével és egyetértésével.

Az Üzleti Terv tartalmazza a jóváhagyott díjakat, a beruházások és karbantartások költségtervezetét. A beruházások egy részét az önkormányzatok, másik részét a Zrt finanszírozza. A karbantartások összege nagyon nehezen tervezhető, hiszen csak részben látható előre, hol lép elő meghibásodás (például csővezeték törése).

Részletesen, tevékenységi körökre lebontva tartalmazza a költség-, illetve árbevétel tervet. Az Üzleti Tervben évente jóváhagyják még a létszám és bértervet, a költségek költségnemenkénti tervét is.

8. Számviteli politikája

A társaság a Számviteli törvény értelmében könyvvezetésében a kettős könyvvitelt alkalmazza, egységes számlatükröt és számlarendet alakított ki.

A szellemi termékek és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az aktiválás napjától az állományban töltött napokkal arányosan negyedévente lineáris módszerrel számoljuk el a kiselejtezés, illetve az értékesítés időpontjáig a mindenkori társasági adótörvény mellékletében rögzített kulcsok alkalmazásával. A járművek esetén 15%-os maradványértékkel számolunk A 100 eFt. egyedi érték alatti eszközöket használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számoljuk el.

A társaság a mérlegkészítés időpontját minden tárgyévet követő év május 31-ig határozta meg. A mérleget az „A” változatú kétoldalas formában készítjük el. Az eredménykimutatás összköltségeljárással, az „A” változat szerint állítjuk össze.

9. Árképzése

A víz- csatorna és köztisztasági díjak mértékét az érintett települési önkormányzatok hagyják jóvá, illetve ha a lakossági szolgáltatási díjat az önkormányzatok támogatják, ezt az összeget a szolgáltató részére átutalják.

A Részvénytársaság díjkalkulációt készít, ez alapján döntenek a képviselők a szolgáltatások áráról.

Díjkalkuláció készítésénél az ajánlott ár meghatározásánál költségekből indulunk ki, figyelembe véve az előző év tényleges költségeit, az ágazati törvényeket és az adóváltozásokat. Ezt költségalapú árképzésnek nevezzük.

Megtervezzük a közvetlen önköltséget. Ez tartalmazza közvetlen anyagköltséget, az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét, a közvetlen bérköltséget, közvetlen bérek járulékait, a személyi jellegű ráfordításokat, szállítási költségeket, gépköltséget, illetve az egyéb közvetlen költséget. Az így kapott közvetlen költségekhez hozzáadjuk a közvetett költségeket, így jutnak el a teljes önköltséghez. A teljes önköltség összegét megszorozzuk az elvárt nyereség %-kal, így jutunk el a már eredményt is tartalmazó, árképzés alapjául szolgáló végösszeghez. A fenti összeget elosztjuk a várható szolgáltatás igénybevétellel, ez adja majd az egységre (például m³) számított áfa nélküli összeget. Ezt a javaslatot visszük aztán döntésre a képviselőtestületek felé.

A vízdíj kalkulációjánál említésre méltó, hogy az államnak a kitermelt víz után vízkészlet járulékot kell fizetni, ezt az összeget a vízdíj összegébe beépítjük, csak úgy mint a csatornaszolgáltatásnál az adóként befizetendő vízterhelési díjat.

Másik speciális árképzési tényező a már említett bérleti díj, melyet a vállalkozás az önkormányzatoknak fizet az önkormányzati vagyon használatáért.

10. Az Igazgatóság tevékenysége

Az Igazgatóság öt tagú Monor Város Képviselőtestetülete által delegált 3 fő, A „START a JÖVŐNKÉRT” Alapítvány által delegált 2 fő.

Az Alapszabály szerint az Igazgatóság az elnököt soraiból választja aki egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, valamint átruházott hatáskörben a munkáltatói jogokat is gyakorolja. Az Igazgatóság elnöke a Zrt igazgatója, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja.

Az Igazgatóság a saját maga által jóváhagyott, de a jogszabályokban és az Alapszabályban rögzített ügyrend alapján dolgozik. Üléseit szükség szerint, de legalább három havonta tartja, melyen a FEB elnöke állandó meghívottként vesz részt. Az Igazgatóság operatív, ügyvezetői feladatokat nem lát el, azonban rendszeres tájékoztatást kap a Zrt gazdálkodásáról és dönt a hatáskörébe vont témákban, így többek között a teljesség igénye nélkül:

• Igazgatósági hozzájárulás szükséges az alaptőke 50%-át meghaladó nagyságrendű kötelezettségvállaláshoz.
• Jóváhagyja a Zrt éves üzleti tervét.
• Kialakítja a Zrt munkaszervezetét és jóváhagyja Szervezeti és Működési Szabályzatát.
• Kidolgozza a Zrt fejlesztési koncepcióját.
• Dönt a Beruházásokról és a tartósan befektetett eszközök vásárlásáról.
• Dönt a 400 eFt-nál magasabb nyilvántartási értékű tartósan befektetett eszközök értékesítéséről.
• Korlátozott (a közgyűlés által) munkáltatói jogokat gyakorol az igazgató fölött.
• Javaslatot készít a közgyűlés elé a kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozó döntések előkészítéséről.
• Gondoskodik a Zrt Számviteli Törvény szerinti beszámolójának készítéséről, javaslatot tesz az adózott eredmény felhasználásra.
• Összehívja a közgyűlést.

Az elnök, igazgató minden igazgatósági ülésen köteles tájékoztatni az Igazgatóságot a két igazgatósági ülés közötti lényegesebb eseményekről.

A 10,4 millió Ft feletti kötelezettség vállalásáról, köteles a soron következő rendes ülésen az Igazgatóságnak beszámolni.

Az Igazgatósági üléseket az elnök, igazgató hívja össze, de az Igazgatóság ügyrendje értelmében bármely két Igazgatósági tagnak az ok megjelölésével közölt kérésére, az elnök-igazgatónak az Igazgatóság ülését 8 napon belül össze kell hívnia.

11. A Felügyelő Bizottság tevékenysége

A Felügyelő Bizottság három tagból áll, két tagot Monor Város Önkormányzata, egy tagot pedig a „START a JÖVŐNKÉRT” Alapítvány delegál.

A Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai közül elnököt választ. A Felügyelő Bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi a Zrt ügyvezetését, jogában áll az Igazgatóság tagjaitól a Zrt munkavállalóitól jelentés, vagy felvilágosítást kérni, a Zrt könyveit, bankszámláit, iratait bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a Zrt költségére megvizsgáltatni.

A Felügyelő Bizottság a Társasági Törvény szabta keretek között maga állapítja meg Működési Szabályzatát, ügyrendjét a közgyűlés hagyja jóvá.

A teljesség igénye nélkül, legfőbb feladatai a következők:

• Köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentés, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
• A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés csak a FEB írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
• A FEB köteles a közgyűlés rendkívüli ülését összehívni, és annak napirendjére javaslatot tenni, ha az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba ütközik, vagy az, a Társaság, illetve a Tulajdonosok érdekeit egyébként sérti.
• Kiemelten ellenőrzi a meghatározó többségű (Monor Város) tulajdonossal kötött szerződéseket.
• Ellenőrzi a költséggazdálkodást, ezen belül a költségek tevékenységenkénti elhatárolását, illetve a közvetlenül elszámolható költséget bővítését.
• Vizsgálja a tevékenységi körök eredményességének pontos kimutatását.
• Mindezekkel összefüggésben az évenkénti áremelések összehangolásának vizsgálata, az éves inflációval.

12. Könyvvizsgáló

2002. évtől a KÖVÁL Zrt könyvvizsgálói teendőit a Béta-Audit Könyvvizsgáló Pénzügyi és Üzleti Tanácsadó KFT (1035 Budapest, Miklós tér 2.) látja el. Bejegyzett könyvvizsgáló Dr. Benedek József

A könyvvizsgáló a közgyűlésnek tartozik elszámolni.

A KÖVÁL Zrt évente legalább egy közgyűlést köteles összehívni, a gazdasági évet lezáró közgyűlés a tárgyévet követő év május 31-ig kerül összehívásra.